Klubtörténet

1976-1993-ig

A női kézilabdázás Csurgón több évtizedre tekint vissza. Az, hogy ez a kisváros, ahol 1976 előtt a kézilabdát sem ismerték, ilyen csodálatos hírnévre tett szert, elsősorban a Csokonai V. M. Gimnázium két kiváló testnevelőjének, a Kátai házaspárnak köszönhető.

Kátai Ferenc és felesége, Kátainé Cseh Mária a Testnevelési Főiskola elvégzése után Szolnokon dolgoztak. 1976-ban levelet írtak minden megye Megyei Testnevelési és Sportfőelőadójának olyan szándékkal, hogy állást keresnek olyan helyen ahol együtt foglalkozhatnak a kézilabdával.

Visszajelzés több megyéből is érkezett, ők mégis a Somogy megyei, akkor még nagyközséget Csurgót választották.

Arra a kérdésre, hogy miért, Marcsi néni ezt válaszolta:

“Mert ez a kis hely adta meg nekünk azokat a feltételeket, amelyeket mi is szerettünk volna. A gimnázium épületén belül alakítottak ki nekünk egy lakást. Így nemcsak a munkahelyünkhöz volt közel, hanem a gyerekekkel is többet találkozhattunk. Mi a földszinten laktunk, a gimnázium második emeletén pedig kollégium volt. Úgy éltünk, mint egy nagy család. Azonkívül a gimnázium környezete, parkja is csodálatos.”

Kátai Ferenc 1976. október 15-én jött el Szolnokról Csurgóra, Marcsi nénit még decemberig – edző volt Szolnokon -, odakötötte a szerződése.

“Hogy honnan kezdtük?...Onnan, hogy a hétvégeken és amikor tudtam mentem haza a Trabantommal és vittem a híreket, hogy mi is lehet majd itt. Mert mi úgy jöttünk el ide - valahova, mindegy hova, ahol ketten együtt tudunk dolgozni -, hogy kézilabdát csinálunk. Nézzük meg, hogy mennyit lehet belőle kihozni középiskolás szinten. Mentem haza, és beszámoltam mindig.... borzasztó, hogy itt mi van, két kézzel fogják és úgy dobják a labdát.... ahhoz képest, úgy gondolom, lépett az egész előre.”

Az új testnevelők megjelenésével együtt az élet is megváltozott az iskolában. Az addigi heti két edzés helyett minden nap tartottak edzéseket. Az iskola életében ez változásokat hozott, meglepetéseket keltett a tanári karban, a kollégiumban, a szülőknél és talán leginkább a kissé konzervatív nagyközségben. Gondolok itt főként a téli – kondícionáló -, alapozásra. A lakosoknak, járókelőknek új és természetesen furcsa volt a melegítőben, sapkában, piros anorákban szaladgáló lányok látványa.

A lányok pedig nagyon sok “Állomás-kört”, “Sósrét-kört” és “Csurgó-táblát” (a gimnázium épületétől elfutottak a Csurgó határait jelző táblákhoz, majd vissza) futottak.

Szerencsére a kemény munkához a diákokból sem hiányzott az akaraterő és minden kételkedőnek megmutatták, hogy szükség van a gyakoribb és erősebb edzésekre.

Az edzéseket a gimnázium kinti pályáján, kis tornatermében és az I. számú Általános Iskola bitumenes pályáján tartották. (lásd melléklet 2. sz. képe)

1977-ben még zajlott a megyei bajnokság, mikor már be kellett nevezni a területire, Nagykanizsára. Gyönk ellen játszották a döntő mérkőzést, melyen eldőlt, hogy ki jut tovább az országosra. A csapat egyelőre csak fizikailag volt erős, hiszen látszott már a sok munka. Ehhez természetesen hozzájárult a lányok küzdeni akarása is. Ennek köszönhető, hogy végül megnyerték a mérkőzést, a “birkózó meccset”.

Az országoson, Miskolcon 7. helyezést értek el. A testnevelők nem hagyták, hogy a lányok elkeseredjenek, hiszen a pár hónapos munka után ez gyönyörű eredmény volt!

A következő években az edzők már érezték, hogy a középiskolás bajnokság viszonlyag kevés mérkőzése nem elég a csapatnak, ezért indulási lehetőséget próbáltak szerezni a megyei bajnokságban. A probléma az volt, hogy diáksportkör nem vehetett részt a fordulóban. Név kellett. Kérésükkel a Csurgói Spartacushoz fordultak. Nevet és járművet kértek, amivel el tudtak menni az idegenbeli mérkőzésekre. Az egyesület szívesen segített.

“A női kézilabda nálunk külön “cég”. A nevet ugyan mi adjuk, az utazást mi biztosítjuk, de tulajdonképpen a gimnázium együttese. A Kátai házaspár edzi a lányokat, ők intéznek mindent a csapat körül” – mondta Hofferka Gyula, az akkor vezetőség tagja.

A kemény munkának meg lett a gyümölcse. A csurgói csapat 1979-ben megnyerte a megyei bajnokságot, majd az osztályozó mérkőzés után NB II-es csapat lett.

Igaz, 1980-ban búcsúzniuk kellett, de ez mit sem változtatott az 1979-es eredményen.

A csapat 1985-ben került ismét NB II-be és azóta is nagyszerűen megállja a helyét. Időközben a szakosztály neve is megváltozott, Csurgói Szabadidő SE lett.

Csurgó női csapata, nemcsak az NB II-ben, diákolimpiákon, hanem az Országos Ifjúsági Bajnokságon (OIB) is indult minden évben. Ide is osztályozón keresztül lehetett bejutni, ugyanúgy, mint az NB II-be.

Az OIB fontosabb a csapat számára, hiszen itt olyan csapatokkal mérhetik össze erejüket, mint a budapesti Vasas vagy a budapesti Építők NB I-es csapatai. Ezekből a mérkőzésekből pedig mindig nagyon sokat tanultak a lányok.

UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS

Csurgó város nagyságrendje, a településen található néhány középszintű gazdálkodási egység viszonylag szűk háttérbázist jelent a versenysport számára. A reális pénzügyi, szervezeti és más meghatározó szempontokat (mint például az elhelyezkedés, a lakáshoz jutás stb. kérdését) figyelembe véve a női kézilabda szakosztály számára az NB II-es bajnoki osztályban való szereplés lehetősége a maximumot jelenti. Ezért, miután a tanulmányaikat befejező diákok közül csupán néhányan maradnak a csapatnál (többen felsőfokú intézményekben tanulnak tovább, míg mások volt lakóhelyükön keresnek munka-, illetve letelepülési lehetőséget) a Csurgói Szabadidő SE tipikusan utánpótlás nevelő egyesület. A Csurgóról elkerült kézilabdások nagy része természetesen nem fordít hátat a sportágnak, hanem az új egyesületben folytatja tovább sportpályafutását. A csurgói kézilabda utánpótlás-nevelés sportszakmai eredményességét a Nemzeti Bajnokságban szereplő illetve válogatott szintet elért játékosok igazolják.

A CSURGÓI GIMNÁZIUMBÓL KIKERÜLT NEMZETI BAJNOKSÁGBAN RÉSZTVEVŐ JÁTÉKOSOK:

 

NÉV

ÉRETTSÉGI

ÚJ EGYESÜLETE

OSZTÁLY

Pintér Mária

1978

Szombathelyi Tanárképző

NB II

Garami Julianna

1979

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Orbán Ilona

1979

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Pavlicz Ágota

1979

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Pális Lívia

1980

Testnevelési Főiskola, FTC

NB I

Bíró Julianna

1981

Szegedi Textiles

NB I

Szedmák Ildikó

1981

Pécsi Mezőgép

NB II

Matoricz Valéria

1982

Pécsi MSC

NB I

Huttinger Györgyi

1982

Pécsi MSC

NB I

Pessegh Mária

1982

Kaposvári Vörös Lobogó

NB II

Csapó Magdolna

1983

Szombathelyi Tanárképző

NB II

Szanyi Valéria

1983

Pécsi BTC

NB I/B

Vágó Ágnes

1983

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Fekete Erika

1985

Budapest MALÉV

NB I/B

Kovács Ágnes

1985

Csurgó

NB II

Buza Anikó

1986

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Toldi Beáta

1986

Szombathelyi Tanárképző

NB II

Bogdán Ibolya

1986

Csurgó – konzol

NB II

Simics Judit

1986

Testnevelési Főiskola

NB I

Filó Csilla

1987

Nagykanizsai Olajbányász

NB I/B

Bödör Szilvia

1987

Zalaegerszegi Caola

NB I

Vajda Éva

1988

Csurgó Szabadidő SE

NB II

Lőrincz Éva

1986

Szegedi Tanárképző

NB II

Polgár Melinda

1989

Egri Tanárképző

NB II

Kepler Gabriella

1989

Szombathelyi Tanárképző

Csurgó – konzol

NB II

Borsodi Etelka

1989

Budapest MALÉV

NB I/B

Balogh Veronika

1990

Egri Tanárképző

NB II

Ráskó Anna

1990

Csurgó – konzol

NB II

Polgár Mónika

1992

Szombathelyi Tanárképző

NB II

Balogh Beatrix

1993

Magyar Testnevelési Egyetem

NB I

AKIKRE A LEGBÜSZKÉBBEK VAGYUNK:

Magyar felnőtt válogatott:

  • Pális Lívia (B)
  • Simics Judit
  • Balogh Beatrix

Magyar junior válogatott

  • Pális Lívia
  • Simics Judit
  • Balogh Beatrix

Magyar ifjúsági válogatott:

  • Pális Lívia
  • Kovács Margit
  • Simics Judit
  • Bödör Szilvia
  • Vajda Éva
  • Balogh Beatrix (lásd melléklet 6-10. sz. képeit)
A helyi utánpótlás-nevelési koncepció alapelvei

A mai felfogás szerint a kiválasztástól a csúcsteljesítmények eléréséig edzéseket úgy tekinthetjük, mint a sportbeli teljesítőképesség – meghatározott törvényszerűségek szerint alakított – kiszélesítési folyamatát.

E pedagógiai eszközökkel bővített egységes fejlesztési folyamatban az egymást követő edzési célok sorrendisége funkcionálisan meghatározott, vagyis a teljesítőképesség fokozásában sem tehetjük meg a második vagy harmadik lépést az első előtt. Ugyanakkor, ha ebben a szisztematikusan felépített sorrendben – amiben az előző mindenkor alapot és feltételt jelent a következő számára -, nem történik meg az adott feladatok megoldása, illetve bizonyos célszintek elérése, a teljesítmény-fejlődésben nagy valószínűséggel deficitek lépnek fel, amelyek már csak nehezen, vagy egyáltalán nem lesznek kompenzálhatók az edzésfolyamat későbbi részeiben. Éppen ezért a többéves edzésfelépítés összkoncepciójában az első képzési alapnak, amely a legkisebbek munkáját öleli fel (II-III. Korcsoport), kitüntetett szerepe van. A sportbeli teljesítmény-fejlődés időt és sok türelmet igényel!

Az utánpótlásedzésünk gyakorlatában a legtöbb hibát éppen a lépcsőszerűen felépülő edzéscélok konzekvens követésében véljük. Jóllehet, az edzéscélok egymásutánisága viszonylag életkortól független – az elsődleges rendezési kritérium itt a mindenkori sportkövetelmény karaktere -, a foglalkozások tartalmi, metodikai alakítása azonban nem.

Azt, hogy ezek a célok, mikor, hogyan és milyen eszközökkel valósíthatók meg, a funkcióérettség törvényszerűségei és az individuális fejlődési tempo határozza meg.

Ezeket az elveket figyelmem kívűlhagyva a fiatalok felkészítése könnyen redukált felnőttedzésre válthat – ami magában sejti a korai specializáció veszélyét -, s csupán a sportágspecifikus versenytevékenységre irányul.

AZ ALAPOK

DSK

Csurgói Eötvös Általános Iskola

30

Csurgó II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

15

Berzence Általános Iskola

25

Kutas Általános Iskola

20

Balatonszárszó

30

Összesen

120

Ezeknek az iskoláknak a folyamatos versenyzési lehetőséget a diákolimpia mérkőzésein túl a megyei terembajnokságokon és a dunántúli felkészülési kupákon /Pécs, Veszprém, Zalaegerszeg, Győr, Csurgó/ való részvételt biztosítja mindkét korcsoport számára.

Az alapfokú oktatási intézmények DSK-i közül a csurgói Eötvös Általános Iskola lány kézilabdacsapatának eredményei a legfigyelemreméltóbbak. Ez pedig az ott tanító testnevelő tanárnak, edzőnek, Határ Györgynek köszönhető.

ÉV

VERSENY

HELYEZÉS

1982

Úttörőolimpia, Győr

1.

1985

Országos területi döntő, Szekszárd

4.

1986

Országos területi döntő

3.

1988.

Diákolimpia, Komló

2.

(lásd melléklet 11. sz. képét)

 

Miután a legfiatalabb korosztály felkészítését valamennyi DSK-nál a testnevelő tanár végzi, a tehetséges gyerekek kiválasztása korábban a testnevelési órákon való megfigyelés alapján történt.

Az OSH által kidolgozott kiválasztási szisztéma a megyében – így Csurgón és környékén is -, 1987-től került bevezetésre.

Az első (harmadik osztályos korban), illetve a második (ötödik osztályos korban) végzett átfogó teljesítményfelmérés már szélesebb körő információkat nyújt a sportági alkalmasság tekintetében is és így objektívebb támpontot ad az edzésmunka további tervezéséhez.

A középfokú továbbtanulás lehetősége a lányok számára Csurgón a CSokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában, valamint az 526. sz. Szakiskolában adott.

MIndkét intézmény megyei beiskolázású és kellő szűmú kollégiumi férőhellyel rendelkezik ahhoz, hogy a távolabbi helyekről érkező tanulókat fogadni tudja.

Az általános iskolák kézilabdacsapataiban kimagasló teljesítményt nyújtott játékosainak továbbtanulása tudatosan orientált. Az, hogy a gimnáziumban ki fog kézilabdázni, mindig egy kis osztályok közötti házi bajnokságban dől el. Mindenkinek van játékra lehetősége, így esetleg aki úgy került bele, hogy nem tudott róla, megcsillogtathatta tehetségét. A kiválasztásnak is meg volt a maga sajátos hangulata, hiszen az egész gimnázium kivonult a pálya szélére.

Az ide került játékosok töretlen sportbeli fejlődését a Csokonai DSK, illetve a Csurgói Szabadidő SE korosztályos csapatai biztosítják:

Versenyosztály

Foglalkoztatott létszám és korosztály

NB II

2 junior+10 ifjúsági+3 serdülő

Megyei felnőtt szövetségi bajnokság

5 ifjúsági+5 serdülő

Megyei ifjúsági szövetségi bajnokság

10 serdülő+4 III. Korcsoportos

Országos serdülő kupa

Az előbbiekből

Összesen

39 fő

A Szabadidő SE női kézilabda szakosztályának játékosai szinte valamennyien (az első felnőtt és a negyedik III. korcsoportos sportoló kivételével) középsikolai tanulók, a CSokonai DSK-nak is tagjai. A Diákolimpia IV-V. korcsoportjának mérkőzésein szereplő játékosok tehát azonosak a szövetségi bajnokságban illetve az Országos Serdülő Kupában résztvevőkkel. Tekintsük át, hogy milyen eredményeket értek el a lányok a Diákolimpia versenyein 1977 és 1993 között.

A középiskolai versenyek (Diákolimpia) döntőiben elért eredmények:

1977. Miskolc: IV. korcsoport 7. hely

1978. Győr: IV. korcsoport 2. hely

A csapat tagjai:

Asplán Tünde
Bíró Julianna
Hottó Piroska
Krizsanics Erzsénbet
Pális Lívia
Rózsahegyi Katalin
Basa Angéla
Csernyák Melinda
Kisházi Irén
Lipics Zsuzsa
Pintér Zsuzsa
Szalai Hajnalka

1978. Győr: V. korcsoport 6. hely

1979. Kiskunhalas: IV. korcsoport 3. Hely

A csapat tagjai:

Bíró Julianna
Krizsanics Erzsébet
Matoricz Valéria
Pintér Zsuzsa
Simon Ildikó
Szedmák Ildikó
Éva Marianna
Lipics Zsuzsa
Pessegh Mária
Sabján Ágnes
Szalai Hajnalka

1979. Kiskunhalas: V. korcsoport 5. hely

1980. Győr: IV. korcsoport 2. hely

A csapat tagjai:

Csapó Magdolna
Huttinger Györgyi
Miháldinecz Ibolya
Sabján Ágnes
Tóth Zsuzsa
Zelkó Ibolya
Éva Mariann
Matoricz Valéria
Pessegh Mária
Szanyi Valéria
Tóth Terézia
Vágó Ágnes
Szép Rózsa

1980. Győr: V. korcsoport 2. hely

A csapat tagjai:

Aspián Tünde
Bíró Julianna
Hottó Piroska
Krizsanics Erzsébet
Pintér Zsuzsa
Szedmák Ildikó
Basa Angéla
Csernyák Melinda
Kisházi Irén
Pális Lívia
Rózsahegyi Katalin

1981. Szeged: IV. korcsoport 3. Hely

A csapat tagjai:

Bognár Lívia
Domonkos Csilla
Orsós Magdolna
Szép Rózsa
Tóth Zsuzsa
Vágó Ágnes
Csapó Magdolna
Miháldinecz Ibolya
Szanyi Valéria
Tóth Terézia
Varga Veronika
Zelkó Ibolya

1981. Szeged: V. korcsoport 1. Hely

A csapat tagjai:

Bíró Julianna
Huttinger Györgyi
Pessegh Mária
Sabján Ágnes
Éva Marianna
Matoricz Valéria
Pintér Zsuzsa
Szedmák Ildikó

Az országos döntő legjobb kapusa: Bíró Julianna

1982. Fót: IV. korcsoport 5. hely

1982. Debrecen: V. korcsoport 3. Hely

A csapat tagjai:

Bognár Lívia
Éva Marianna
Matoricz Valéria
Sabján Ágnes
Tóth Terézia
Vágó Ágnes
Csapó Magdolna
Huttinger Györgyi
Pessegh Mária
Szanyi Valéria
Tóth Zsuzsa

1983. Kiskunhalas: IV. korcsoport 4. hely

1983. Budapest: V. korcsoport 4. Hely

A csapat tagjai:

Buza Anikó
Kocsis Éva
Kovács Mária
Lőrincz Éva
Szanyi Valéria
Tóth Zsuzsa
Csapó Magdolna
Kovács Ágnes
Kövesi Margit
Simics Judit
Tóth Terézia
Vágó Ágnes

1984. Szombathely: IV. korcsoport 1. Hely

A csapat tagjai:

Angyal Katalin
Bognár Ibolya
Bödör Szilvia
Buza Anikó
Filó Csilla
Füle Anikó
Kocsis Éva
Kövesi Margit
Lőrincz Éva
Simics Judit
Stelkovics Ilona
Toldi Beáta
Wolf Ágnes

Az országos döntő legjobb játékosa: Simics Judit

1985. Kecskemét: V. korcsoport 2. Hely

A csapat tagjai:

Bartha Anikó
Bogdán Ibolya
Bödör Szilvia
Füle Anikó
Fekete Erika
Garamvölgyi Gabriella
Kocsis Éva
Kovács Ágnes
Kovács Mária
Lőrincz Éva
Simics Judit
Stelkovics Ilona
Toldi Beáta
Vajda Éva

1986. Veszprém: IV. korcsoport 1. Hely

A csapat tagjai:

Bartha Anikó
Borsodi Etelka
Garamvölgyi Gabriella
Horváth Edina
Kepler Gabriella
Kovács Ildikó
Kövesdi Andrea
Németh Lilla
Partics Bernadett
Stelkovics Zsuzsa
Vajda Éva
Zsinics Vera

1986. Győr: V. korcsoport 2. Hely

A csapat tagjai:

Bödör Szilvia
Borsodi Etelka
Bogdán Ibolya
Filó Csilla
Füle Anikó
Kovács Ildikó
Kocsis Éva
Lőrincz Éva
Miháldinecz Gyöngyi
Simics Judit
Stelkovics Ilona
Toldi Beáta
Vajda Éva

1990. Budapest: Iv. korcsoport 3. Hely

A csapat tagjai:

Balogh Beatrix
Bárány Henriett
Boszkovics Mariann
Kovács Éva
Kozák Ildikó
Körmendi Mónika
Novai Edit
Polgár Mónika
Pókos Mónika
Szabó Ágnes
Szabó Ibolya
Tóth Anita

Az országos dontő legjobb szélső játékosa: Polgár Mónika

Az országos döntő legjobb átlövője: Balogh Beatrix

1991. Pécs: IV. korcsoport 3. Hely

A csapat tagjai:

Balogh Beatrix
Balogh Piroska
Bárány Henriett
Bözsöny Erika
Buncsák Ildikó
Jüngling Bernadett
Kis Virág
Kovács Éva
Markos Eszter
Novai Edit
Simon Barbara
Szabó Ágnes

1991. Budapest: V. korcsoport 1. Hely

A csapat tagjai:

Balogh Beatrix
Balogh Piroska
Barbér Valéria
Basics Brigitta
Bárány Henrietta
Boszkovics Mariann
Bözsöny Erika
Polgár Mónika
Pókos Mónika
Skiba Andrea
Szabó Ágnes
Szabó Ibolya
Tóth Anita

Az országos döntő legjobb kapusa: Barbér Valéria

Az országos döntő legjobb góllövője: Balogh Beatrix

Az országos döntő legjobb védőjátékosa: Tóth Anita

1992. Veszprém: V. korcsoport 1. Hely

A csapat tagjai:

Szabó Ibolya
Pókos Mónika
Tóth Anita
Szabó Ágnes
Polgár Mónika
Börzsöny Erika
Balogh Beatrix
Balogh Piroska
Bárány Henriett

1993. Nyíregyháza: V. korcsoport 2. Hely

A csapat tagjai:

Horváth Ágnes
Jüngling Bernadett
Szabó Gabriella
Szabó Ágnes
Balogh Beatrix
Balogh Piroska
Simon Barbara
Börzsöny Erika
Bárány Henriett
Kovács Éva

A legjobb góllövő: Balogh Beatrix

 

A helyi utánpótlás-nevelés anyagi, tárgyi, személyi feltételei

Ahhoz, hogy a gimnázium női csapata indulhasson a megyei bajnokságban, szükség volt egy névre, egy egyesületre. Ez az egyesület – a Csurgói Spartacus – csak a nevet adta és a járművet biztosította, de minden egyéb ügyet a csapat körül a Kátai házaspár intézett.

A szó szoros értelmében vett anyagi támogatója a csapatnak nem volt, a szükséges pénzt, különböző pályázatokon (amit Tanár Úrék írtak) kapta az egyesület. Ezen kívül inkább felszerelésbeni támogatásban részesült a csapat, a Napsugár Ipari Szövetkezettől és a Faktor üzemektől. Ez néhány garnitúra anorákot, rövidnadrágot jelentett.

A mezeket mindig Jugoszláviából szereztük be. Jugoszláviával kapcsolatban rengeteg élmény volt, hiszen Tanár Úrék ismeretségének köszönhetően több éven át a Jugoszláv tengerparton edzőtáborozhattunk.

A kézilabda sportág létesítménybeli feltételeit ma már Csurgón megfelelően kiépítették. A településen 5 bitumenes játéktér, 2 nemzetközi méretű sportcsarnok

(kettő oktatási intézménynek) valamint több, minden XXI. századi igényt kielégítő kondícionáló terem áll rendelkezésre. Valamennyi vidéki – a sportegyesülettel kapcsolatban álló – általános iskolában található burkolt kézilabdapálya és tornaterem is. A csapat felkészítését országos hírű szakképzett edzők, utánpótlás nevelők illetve testnevelő tanárok irányítják.

 

Szabadidő SE Általános iskolák DSK-i

Csokonai DSK

1 fő edző 1 fő edző

1 fő szakedző 4 fő segédedző

5 fő testnevelő

Ha csurgói női kézilabdacsapat eredményességéről beszélünk, úgy gondolom nem szabad megfeledkezni a szülőkről sem. Hiszen eleinte nekik is furcsa volt, hogy gyerekeik – bizony néha este 10 órakor is-, későn értek haza az edzésekről, hogy a megszokott, együtt töltött hétvégekről a gimnazista lány mindig hiányzott. Remélem, ez majd nem tűnik elfogultságnak, de úgy gondolom, bátran elmondhatom az én családom mintaként szolgálhat valamennyi sportoló gyereket felnevelő család számára.

A fordulópont: 1993

Én már lassan 4 éve elkerültem Csurgóról. De azt a légkört nem lehet csak úgy elfelejteni. Az edzések hangulatát, a társak szeretetét, a mérkőzések előtti és utáni megbeszéléseket, az egymásért való küzdést. A tétmeccsek előtti izgalmat, várakozást, mikor a nagy napon az órák közötti szünetekben társainkat kerestük és egymás kezét szorongattuk, együtt ebédeltünk és mondogattuk: Nyernünk kell!

És nem lehet elfelejteni ezt a két nagyszerű embert sem, akik a csapatot irányították. A nagy csurgói kézilabdás család anyukáját és apukáját.

Azt hiszem, nagyon sokan vagyunk már ebben az országban, akik rengeteget köszönhetnek nekik, nemcsak a kézilabda, hanem az emberi értékek szempontjából is.

Hogy mit is jelentett ez?

"Azt hiszem minden csurgói kézilabdás jóleső, meleg érzéssel gondol vissza a téli szünet előti utolsó péntek reggeljeire."

Pénteken mindig reggel fél hétkor volt edzés. Főként a hazautazó kollégisták miatt. Ezen a reggelen is a megszokott módon kezdődött az edzés. Bemelegítésképpen egy kicsit kosaraztunk. A nagyok közül már mindenki tudta, hogy rövidesen le fog kapcsolódni a villany a tornateremben és várták az elsősök (kicsik) reagálását. Azután a villany le is kapcsolódott, csak két pici csillagszórót láttunk a kondícionálóterem ajtajában és csengőszó hallatszott. A “nagyok” már tudták, mit kell tenni. Bementünk a “konditerembe”, ahol már állt a “karácsonyfa” zsámolyokból, esetleg egy kupából, amit nyertünk, fenyőágakból, gyertyából és sok-sok szaloncukorból. Leültünk a padokra és csillagszóróval a kezünkben karácsonyi dalokat énekeltünk.

A legmaghatóbb az egészben az volt, hogy Tanár Úr (az Öreg) mindig mondott valami kis beszédet és mi igazán úgy ünnepeltük a karácsonyt ott és akkor, mint egy igazi nagy család. Az apa, anya és a gyerekek.

Ezután a nagyok vehettek mindig először szaloncukrot, aztán a kisebbek, majd a mégkisebbek. De mindig mindenkinek jutott. A mi kis ünnepségünk végén pedig visszamentünk kosarazni, mégpedig hatalmas melegséggel, szeretettel és összetartozással a szívünkben…"

1993-ban változás történt Csurgó kézilabdás életében. A Kátai házaspár bejelentette lemondását. Csak kevesen ismerjük ennek hátterét, talán job is így, inkább hivatkozzunk magánjellegű okokra.

Hirtelen történt, talán senki nem hitte igazán, olyan volt, mint egy rossz álom.

Rajtuk kívül talán “csak” a gyerekek sínylették meg jobban. Egy kicsit becsapottnak érezték magukat. Olyan volt ez, mint mikor a szülők, elhagyják a gyerekeiket. Árvák maradtunk.

Bizonytalannak tűnt a jövő, egy nagy kérdőjel volt a csurgói női kézilabda további sorsa.

Sok kérdés merült fel! Az elsődleges természetesen a “hogyan tovább?” volt. Jöttek a javaslatok, ötletek az új edzőröl, az új tervekről.

Hosszas huzavona után eldőlt, a csapat új edzője egy berzencei testnevelő, Cseh István, aki e tanévtől – az 1993/1994-es tanévtől – az önkormányzati gimnáziumban tanít. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végezte tanulmányait, majd a csurgói NB II-es férfi kézilabdacsapatnak meghatározó tagja volt.

1993 augusztusában kezdődtek az edzések. Nehéz volt neki is, a lányoknak is. A lányoknak nehéz volt elfogadni egy új embert, egy új stílust, talán más felfogást. Eleinte – úgy gondolom, ez természetes – egy kicsit lázadtak is. De az új edzőnek sem volt könnyű dolga, hiszen saját magát kellett elfogadtatni egy olyan ember után, aki a csurgói lányoknak magát a “KÉZILABDÁZÁST” jelentette és persze ki kellett vívnia a megbecsülésüket.

A kezdeti nehézségek után a csapat elfogadta az új edzőt, aki megállta a helyét, s ezt eredményekkel is alá tudja támasztani, hiszen az NB II őszi fordulójában CSURGÓ KONZOL első helyen végzett, az Országos Ifjúsági Kupában 2. Helyet értek el Győr, Debrecen és a Vasas csapatok között. A Diákolimpia versenyeire folyik a készülődés és a tavaszi edzés.

 

Befejezés

Csurgó Magyarország nagyon kicsi, eldugott, egyik hátrányos helyzetű térségében lévő városa. Úgy gondolom, ennek ellenére nagy tett, amit itt pár ember egy sportág érdekében véghezvitt. A csurgói “kézilabdaműhely” nagyon sok olyan játékost adott ennek a sportágnak, akik nemcsak a kézilabda derékhadában, hanem magsabb szinten is kiválóan megállták, megállják a helyüket.

Paizs Gábor így írt az 1988-89-es Csurgó és környéke kalendáriumában:

“Csurgó fogalom. (…) Azzal, hogy tanulhatok, Csurgó megfogott s oly erővel tartott magánál, hogy néha ma is valószínűtlennek tartom. (…) Ezt a valószínűtlenséget valószínűsíti az a csodálatos hőt adó tanári segítség, figyelem és biztatás, amit egyetlen szóban tudnék megfogalmazni: CSURGÓ.

Úgy gondolom a Kátai házaspár folytatta ezt a hagyományt.

 

Forrás: Balogh Veronika

A Csurgói Női Kézilabda Club köszönetét fejezi ki Balogh Veronikának kutatómunkája és önzetlen segítsége miatt, hogy ezt a részletes sporttörténelmi anyagot a klub rendelkezésére bocsátotta.

Legfrissebb videók

40. születésnapját ünnepelte a Csurgói NKC összeállítás

Forrás: Csurgói Városi Televízió 

Galéria

CSNKC a Facebookon!

Bajnoki tabella

Eu-Fire Mosonmagyaróvári 2244
Győri Audi ETO KC U182104
NEKA2294
A teljes tabella

Támogatóink

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium CLAESSENS GROUP Gelka-Hirtech Kft Elitesport Yamuna.hu a bőrbarát kozmetikum EMMI Csurgó Város Önkormányzata OTP BANK Vrsar Csicsó Farm Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. drPhone BOOOST OXYGEN Hungary Agro Centrál Bt Ferrokov Vas- és Fémipari Kft

Partnereink

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
CLAESSENS GROUP
Gelka-Hirtech Kft
Elitesport
Yamuna.hu a bőrbarát kozmetikum
EMMI
Csurgó Város Önkormányzata
OTP BANK
Vrsar
Csicsó Farm
Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.
drPhone
BOOOST OXYGEN Hungary
Hummel
Agro Centrál Bt
Ferrokov Vas- és Fémipari Kft
Select
Csurgói Városi Televízió
Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium
Fitt Csurgó